Életre kelt geometria

Ha az azonosító kódokra jellemző csíkos és kockás motívumok jelenlétét keressük a művészetben, több irányzatban is fellelhetjük őket.

A 20. század művészetét alapvetően meghatározzák a „vonalak”, gondoljunk csak az op-artra vagy az absztrakt expresszionizmusra, de a konstruktivizmust vagy a futurizmust képviselő egyes művészek alkotásait is vehetjük példaként. Ez nem meglepő, hiszen az irányzatok erősen hatottak egymásra, inspirálták a másikat.

A geometriai formákkal, illetve a kódok világával az 1960-as években teret hódító op-artot, vagyis optikai művészetet lehet leginkább párhuzamba állítani. Különlegessége, hogy a művész a vonalrendszer és az alapvető mértani alakzatok (négyzet, kör, háromszög) használatával olyan optikai hatást ér el, hogy a művet nézve úgy érzékeljük, mintha az mozogna vagy vibrálna. Ebből kiindulva egyértelműen megállapítható, hogy az irányzat már túlmutat a tér és a mozgás alapelvének vizsgálatán. A festészet, a plasztika és az építészet eszközeivel egy bonyolultabb kérdéskör foglalkoztatja, ezáltal az alkotások a képzőművészet mellett a technika területére is besorolhatóak.

Az irányzat legkiemelkedőbb képviselője és elméleti kutatója Victor Vasarely, vagyis Vásárhelyi Győző magyar festőnk. A művészi tevékenység mellett alkalmazott grafikával is foglalkozott, mely szintén segítette optikai és kinetikai vizsgálatait. Korai művészeti korszakában alkotta meg több változatban a zebrák alaptípusát – a fekete és a fehér ellentéte egész munkásságát végigkísérte.

A nagy áttörés 1961-ben jött el, amikor Kassák Lajossal közös kiállítása nyílt Párizsban, melynek alkalmából egy albumot is kiadtak. A kinetikus korszakában már tudatosan a mozgás érzetének felkeltése és a térillúzió elérése volt műveinek fő célja.

Vasarely műveivel itthon több helyen is találkozhatunk: 1976 óta látogatható Pécsett az állandó Victor Vasarely Múzeum, és a város több köztérén is találkozhatunk az alkotásával. A budapestieknek sem kell messzire utazniuk, a III. kerületben látogatható a Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeuma, illetve a Déli pályaudvaron is megtekinthetjük a művész Zsolnay kerámialapokból készült Jelszobor alkotását.